Milyen izmokon múlik a kezed és a csuklód gyengesége?

Lehet, hogy te is megtapasztaltad, hogy csökken a marokerőd a karod fájdalmával párhuzamosan. És ez nem véletlen.

A fogáshoz használt izmaink egy része nem a kézfejünkön található, hanem a könyökünknél ered.

És lehet, hogy támaszkodáskor, pl. fekvőtámasznál úgy érzed, nem elég erős a csuklód. Természetes, hiszen a csuklódban nincsenek izmok, csak csontok és ízületek. Itt csak áthaladnak az alkari izmok inai. Tehát a csuklód teherbírása is nagyrészt az alkari izmaidtól függ.

Tehát 2 csoportja van a marokerődet, kézmozgásaidat meghatározó 33 izomnak: a kézben és az alkarban lévők.

A kézben lévő fő izmok:

• A thenar és hypothenar izmok: Ezek az izmok képeznek egy kis párnát a hüvelykujjnál és a kisujjnál, az ő segítségükkel tudod egymás felé fordítva összeérinteni a kis- és hüvelykujjadat.
• A lumbricalis izmok: Négy lumbricalis (magyarul giliszta izom) izom fut végig a tenyereden az ujjak vonalában. Ezekkel tudod behajlítani és kinyújtani az ujjaidat.
• Az interosseousok: A tenyéren és a kézháton is vannak csont közötti izmok a kézfej csontjai (pontosabban a kézközépcsontok) között , ezekkel tudod egymás felé közelíteni az ujjaidat és távolítani őket egymástól.
• A hüvelykujj izmai (adductor pollicis, flexor pollicis brevis, opponens pollicis): Ezek az izmok mélyebben fekszenek a tenyérben és több irányba mozgatják a hüvelykujjat.

A főbb alkari kézmozgató izmok:

• Flexor digitorum profundus és superficialis: Az ujjak felszíni és mély hajlító izmai valók arra, hogy behajlítsd az ujjak ízületeit és besegítenek a csuklóhajlításban is, ezért kellenek a biztonságos fogáshoz.
• Flexor pollicis longus: A hosszú hüvelykujjhajlító izom – már csak a neve alapján is – szükséges a hüvelyk hajlításához, amikor megfogsz vagy felcsippentesz valamit.
• Pronator teres: Az ún. borintóizom tudja elcsavarni az alkarodat, kézfejedet úgy, hogy a tenyereid először egymás felé, majd lefelé nézzenek, és fontos a fogás stabilitásához.
• Palmaris longus: A hosszú tenyérizom behajlítja a csuklót és stabilizálja a csuklót és a kezet tárgyak megragadásakor.
• Flexor carpi radialis és ulnaris: A singcsonti és orsócsonti csuklóhajlító izmok stabilizálják és behajlítják a csuklót.

Tehát mindezek a kézfeji és alkari izmok együttműködnek és ők generálják azt az erőt, ami egy csomó mozdulathoz kell, például amikor megfogsz vagy megszorítasz valamit különböző erővel, vagy ha a kéz finommotorikájára van szükség.

De nézzük meg pontosabban, milyen fajta fogások léteznek. Lehet, hogy egyik izmod rendben van, és az egyik fogás nem okoz semmi gondot, egy másik mozdulatnál meg nyilall és fáj és elejtesz valamit, mert egy másik izmoddal nagy gond van!

Préselő fogás

A préselő fogás azt jelenti, hogy erősen összeszorítod a kezedet valami körül, erővel összenyomod a tárgyat. Ezzel a fogással tudsz kicsavarni egy kézzel egy szivacsot vagy rongyot, és így működik a metszőolló is.

Ha metszés, kertészkedés után fáj a karod, akkor gondolj erre a mozdulatra, és az ehhez szükséges izmokat kell rendbehoznod.

Tartó fogás

A tartó fogással megtartasz valamit a kezedben anélkül, hogy túlságosan megszorítanád.

Ezt a fogást annyiszor használjuk a mindennapokban, hogy valószínűleg észre sem vesszük. Ezt használjuk a bevásárlószatyor cipelésekor, íráskor, vezetéskor a kormányon, korlátokon, edények megfogásakor. De ehhez is kell megfelelő marokerő. Lehet, hogy ennek a képességnek csak a hiányát veszed észre, amikor már nem sikerül így fognod.

Csippentő fogás

A csippentő fogás azt jelenti, hogy a hüvelyk- és egy vagy több másik ujjad közé fogsz valamit. Alapvető fontosságú ehhez a hüvelykujj ereje.

Ez a mozdulat is olyannyira mindennapi, hogy aligha lehet felsorolni az összes felhasználását. Ez kell az olló használatához, kulcsok elfordításához az ujjaiddal, a varráshoz és rengeteg finommotorikus mozdulathoz. .

Lumbricalis fogás

Ehhez a már felsorolt kézfeji gilisztaizmokat használjuk úgy, hogy a kézfej és az ujjak C alakban állnak.

Nehéz néha megkülönböztetni a csippentéstől, de az a lényegi különbség, hogy ennél a fogásnál a kezünk és ujjaink jobban hozzáidomulnak a megfogott tárgy alakjához.

Így tartjuk a kezünket például gitározásnál, vastag ruhadarabok megfogásakor és C alakú a kezünk egyébként gépelésnél és érintőképernyőhasználatkor is, csak akkor épp nem fogunk semmit, csak az ujjainkat mozgatjuk.

Tehát ilyen fogó mozdulatok léteznek, és mindnek különböző lehet az erőssége.

Neked melyik fáj? És melyikre van szükséged? Ez természetesen a te életmódodtól, munkádtól hobbidtól függ.

A Fáj a karom – Kezeld otthon! programban ezt is mindig felmérem az ügyfeleimmel. Azzal van értelme foglalkozni, ami gondot okoz és ami kell az embernek. Az a célom, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki a lehető legkevesebb befektetéssel a te idődből. Mert tudom, hogy neked sem korlátlan az időd és energiád, úgyhogy soha nem terhellek felesleges gyakorlatokkal. Inkább megtanítom neked is, hogy mire figyelj, hogy érezd a problémás pontokat és csak azokra koncentrálj. Persze lehet egyébként, hogy neked mindegyik kell, mert olyan sportokat űzöl.

Tudtad, hogy a marokerő egy biológiai marker, tehát mutatja a biológiai életkorodat, egészségi állapotodat? Ha még nem hallottál róla, nézd meg ezt: https://fajakarom.hu/uncategorized/a-biomarkerek/

Persze ez nem azt jelenti, hogy ha csak a marokerődre koncentrálsz és semmi másra nem edzel, akkor sokáig fogsz élni! Csak ez együtt szokott járni a többi testrész egészségével, edzettségével is. Természetesen én is ezt pártolom, és mindig megbeszélem az ügyfeleimmel ezt is.

Szóval attól, hogy szerelő vagy és erős az alkarod és kezed, még nem garantált, hogy sokáig élsz, főleg ha nem sportolsz és táplálkozol tudatosan.

De mennyi is az elégséges marokerő? Mennyi a túl gyenge? Ez függ attól, hogy nő vagy férfi vagy-e és hogy mennyi az életkorod. És teljesen normális a különbség a domináns (amelyikkel írsz) és nem domináns kéz között.

A lenti grafikon függőleges tengelye mutatja kg-ban a marokerőt, a vízszintes pedig az életkort, és egy-egy vonal mutatja a változást férfiaknál és nőknél a domináns és nem domináns kéznél.

Szóval ha 47 éves jobbkezes férfi vagy, akkor pl. a jobb kezeddel kb. 44 kilót kellene tudnod megmarkolni, hogy ne legyél átlag alatt. Ha 50 éves nő vagy, akkor ugyanez 29 kg.

Nyilván nem kell most azonnal elrohannod egy edzőterembe, hogy ezt megállapítsd. Elég, ha találsz egy erős rudat, korlátot és rácsimpaszkodsz két kézzel. Ha pár másodpercig elbírod a testsúlyodat két kézzel, az elég jó, mert akkor a testsúlyod felével számolhatsz egy kézre. De kipróbálhatod a magad a következő családi nagybevásárlásnál is, ha van elég nagy szatyrod, amit jól megpakolva felemelhetsz.

A Fáj a karom – Kezeld otthon! programmal valóban gyógyító programot kapsz, ahol ki is kérdezlek és személyre szabjuk a programot. Olyan tudást tudok neked átadni, hogy teljesen megérted majd a saját tüneteidet és tudod magadat otthon vagy bárhol bármikor kezelni. Mindezt online konzultációval teszem, sehova nem kell elutaznod. Ez egy fenntartható megoldás, ami valódi gyógyulást hoz. Örökre.

A programról itt tudhatsz meg többet: https://fajakarom.hu/mi-a-faj-a-karom-program/

források:

https://www.physio-pedia.com/home/

https://www.jospt.org/doi/full/10.2519/jospt.2018.7851?journalCode=jospt%2F