A 3. dolog, ami befolyásolja a kötőszöveteidet, ezzel a könyöködet: a cukor.

Persze, hallottál már a cukor káros hatásairól. Mondhatnám: A könyöködön jön ki, ugye? Roncsolja a fogakat, hízlal, üres kalória, hirtelen felviszi a vércukrot, majd hamar éhes leszel… Ez nem újdonság.

És itt nem csak az elfogyasztott tiszta szőlőcukorra kell gondolni, hanem mindenféle szénhidrátra, ami glükózzá bomlik a testünkben: rizs, krumpli, kenyér, tészta.

De vajon mi történik, ha a cukor eléri a kötőszöveteinket? Glikáció történik.

A glikáció általánosan egy olyan kémiai folyamat, amely során a cukor molekulák hozzákötődnek a fehérje vagy lipid molekulákhoz, amelyek a szövetekben találhatók. A glikáció természetes folyamat, amely a szervezetben folyamatosan zajlik, de az életmód és az életkor is befolyásolhatja a folyamat sebességét.

A glikáció során cukormolekulák kötődnek az aminocsoportokhoz, amelyek a fehérjék szerkezeti elemei. Ez befolyásolhatja a fehérjék szerkezetét és funkcióját, és hosszabb távon problémákat okozhat az érintett szövetek működésében, mert rugalmatlanná, merevvé teszi a szöveteket. Például ha az artériák falai megkeményednek a glikáció miatt, az növeli a szívbetegségek kockázatát.

Ugyanez megtörténhet a karodban is, ekkor pedig a karizmaid körüli kötőszövet lesz merevebb, rugalmatlanabb a glikáció miatt. És ennek következményei ugyanolyanok, mint a vízhiányé.

A magas vércukorszint, a túlzott szénhidrátfogyasztás, az ülő életmód és a dohányzás mind hozzájárulhatnak a glikációhoz. A megfelelő táplálkozás – értsd alacson szénhidrátbevitel – a mozgás, valamint az egészséges vércukorszint fenntartása segíthet csökkenteni a glikáció negatív hatásait a szervezetben.

Szóval, ha fáj a karod, összefoglalva az étkezésben erre figyelj: sok fehérje, sok víz, kevés szénhidrát.